A Kaulitz testv�rek ut�lj�k

Tom:

Mikor a testv�rem szemreh�ny�st tesz, besz�lget�s k�zben akkor azt v�laszolom: „Igen, Bill er�s akarat� ember vagyok. Szerinted k�nny� �gy besz�lni, hogy egy piercing van az ajkadban? ”

Ut�lom, mikor az �js�g�r�k megk�rdezik: Van p�ldak�ped? Nem akarok v�laszolni erre a k�rd�sre. De meg kell tennem. �s �jra el kell ism�telnem, azt, hogy nincsenek p�ldak�peink, de vannak zen�szek, akiket szeret�nk. (T�nyleg minden egyes angol interj�ba szinte ugyanazokat k�rdezt�k, sz�val elhiszem, hogy unj�k…)

Legink�bb azt, ut�lom, mikor Bill elkezd �nekelni a sorban p�ld�ul. Nem tudom elmagyar�zni neki, hogy az �nekl�se oda vonzza az emberek figyelm�t �s erre jelenleg nem tartjuk sz�ks�gesnek.

Ut�ltam a fizik�t a suliban. �s �lland�an l�gtam r�la. M�g egy csom� dolgozaton is elcs�sztam.

Ut�lom, a hossz� rep�l�utakat �s v�rakozni a rep�l�t�ren, mert meg�r�lsz az ilyen pillanatokban.

Nem szeretem, mikor reggel az ablakomon �t a szemembe s�t a nap. Akad�lyozza az alv�somat.

Mikor bulizunk, a bar�taimmal ut�lom magam mert t�l sokat besz�lek.

Ut�lom, mikor meleg k�l�t kapok hideg helyett a szob�mba.

Bill:

Ha megk�rdezed t�lem, hogy milyen zen�szeket szeretek, akkor id�re van sz�ks�gem, mert gondolkodnom kell. Sz�val gondolkodtam. Musz�j ezt most megmondanom?

Minden alkalommal mikor �n �s a tes�m b�k�sen pr�b�ljuk rendezni a vit�t, ut�lom magam az egoizmusom/�nz�sem miatt. (De az�rt mag�t mondja els�nekJ)

Ut�lom a pletyk�kat, �s a t�rt�neteket az egy�ttesr�l, mert minden alkalommal el kell magyar�znunk a rokonaiknak �s a bar�tainknak, hogy ez csak a bulv�rsajt� szok�sos hazugs�ga.

Ut�lom, mikor a hangpr�b�k alatt sok�ig hangolj�k a mikrofonomat. Unalmas n�zni. De tiszt�ba vagyok vele, hogy l�nyeges r�sze a munk�mnak, amit im�dok.

Kezdem ut�lni mostan�ban a sz�lloda szob�kat. Minden alkalommal haza akarok menni, a szob�mba �s senkit se akarok l�tni.

Ut�lom az �szt, mert mindig esik.